Brazília: luxusmárkák illegális állattenyésztésből származó bőrt használnak Pará államban

A szarvasmarha-tenyésztés továbbra is az esőerdők irtásának fő oka. Az őslakosok területei érintettek. A vállalatok figyelmen kívül hagyják a szabályokat. A tanulmányban Chanel és Gucci is szerepel.

Chanel és Gucci: a márkák illegális erdőirtásból származó bőrt használnak fel az Amazonasban, állítja egy tanulmány
Chanel és Gucci: a márkák illegális erdőirtásból származó bőrt használnak fel az Amazonasban, állítja egy tanulmány

Különböző luxusmárkák ellátási láncai illegális állattenyésztésből származó bőrt használnak az Amazonas-vidéken. Erre a következtetésre jutott a brit NGO Earthsight új tanulmánya. Különösen érintett Pará, amely mintegy 1,25 millió négyzetkilométerrel Brazília második legnagyobb állama és az ország szarvasmarha-tenyésztésének központja. Parában, amelynek fővárosában, Belémben 2025 novemberében kerül megrendezésre a COP30 klímakonferencia, 2001 óta több mint 18,6 millió hektár esőerdőt pusztítottak el, hogy helyet teremtsenek a szarvasmarha-tenyésztésnek, még az őslakosok területein is. A kivágott terület körülbelül kétszerese Portugália területének.

Az Earthsight által végzett titkos nyomozások és interjúk, valamint a szállítási nyilvántartások, a hivatalos brazil adatok és a műholdas felvételek elemzése drámai összefüggéseket tárnak fel.

A brazil bőr mintegy 80 százaléka nemzetközi exportra kerül. A tanulmány szerint a Pará-ból Európába exportált bőr mintegy 90 százaléka Olaszországba kerül. Az egyik legnagyobb exportőr a Durlicouros cég, amely 2020 és 2023 között több mint 14 700 tonna bőrt szállított Olaszországba. Ennek közel egynegyedét a Conceria Cristina és Faeda cserzőüzemek dolgozták fel az olasz Velencei régióban, és olasz bőrré minősítették át. Az olasz vállalatok számos divat- és autóipari márkát látnak el, például a Chanelt, a Balenciagát és a Guccit. Egy másik részét az amerikai Coach márka használja fel.

A levágott szarvasmarhák bőre többnyire bőrgyártásra kerül, ami jövedelmezőbbé teszi az állattenyésztést. A Durlicouros szarvasmarhák bőrének egy részét a Frigol húsfeldolgozó vállalattól szerzi be, amely illegálisan kivágott területeken tenyésztett szarvasmarhákat vásárol. A Frigol Brazília öt legnagyobb húsipari vállalatának egyike, és az Earthsight szerint Parában található üzemeiben naponta akár 2400 szarvasmarhát is levághat. 2024 októberében a brazil környezetvédelmi hatóság, az IBAMA pénzbírsággal sújtotta a Frigolt és más vállalatokat 18.000 szarvasmarha vásárlása miatt, amelyeket illegálisan kivágott esőerdő területekről szereztek be Pará és Amazonas államban.

A dokumentumok szerint 2019-ben is 3643 szarvasmarhát vásárolt a Frigol egy São Félix do Xingu-i farmtól, amely az állatokat Pará állam őslakosok által lakott területein tartotta. Az érintett terület az Apyterewa, amely Pará állam déli részén fekszik és 773 000 hektár kiterjedésű. Ezért a vállalatot csaknem kétmillió real (körülbelül 125 millió forint) pénzbírsággal sújtották. A brit NGO szerint azonban a Frigol 2023 októberéig továbbra is szarvasmarhákat vásárolt olyan területekről, ahol az állattenyésztés tilos. A műholdas felvételek azt is bizonyítják, hogy az illegálisan kivágott területek újratelepítése nem történik meg.

Az Apyterewa terület a parakanã indiánok ősi földje, és Brazília egyik legsúlyosabb erdőirtási esete. Az évtizedek óta tartó földrablások miatt ez lett a brazíliai Amazonas-vidék leginkább erdőirtott őslakos területe. 2008 és 2023 között, főként Jair Bolsonaro jobboldali elnök hivatali ideje alatt, 476 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki – ez egy New York Citynél nagyobb terület. 2024-ben a brazil szövetségi ügyészség feltárta az állat szállítási engedélyek szisztematikus hamisítását, amelynek célja az Apyterewa-ból származó illegális eredet elrejtése volt.

Az Earthsight vizsgálata rávilágít a tanúsítás hiányosságaira a fenntartható bőrállomány-ellátási láncok biztosításában. Az olasz cserzőüzemek és Durlicouros például a Leather Working Group (LWG) tanúsításával rendelkeznek, annak ellenére, hogy megsértik a szabályokat. Mivel nem követelik meg a farmokig való visszakereshetőséget, a legelején bekövetkező környezetkárosítások és emberi jogi jogsértések figyelmen kívül maradnak.

Az új európai jogszabályok, mint az EU erdőirtási rendelete és a brit környezetvédelmi törvény, tiltják az erdőirtással és illegális tevékenységekkel kapcsolatos termékeket. Ezeket a törvényeket azonban néhány fő felelős megkerüli. A feltárt jogsértésekre tekintettel a jelentés felszólítja a luxuscikkeket gyártó vállalatokat, hogy szigorúbb intézkedéseket és ellenőrzéseket vezessenek be, és biztosítsák, hogy ellátási láncaikban ne legyen erdőirtásból származó bőr.

Írta: Stephan Hollensteiner

Forrás: Brasildefato